Beszámolók

BEMSZ délután – Biztonsági háló vagy tanácsadó? A belső ellenőrzés tanácsadói szerepe, lehetőségek és korlátok (2026. március 19.)

A 2026. március 19-i BEMSZ Délután fókuszában a belső ellenőrök tanácsadási szerepe, annak lehetőségei, korlátai és értékteremtő aspektusai álltak. A panelbeszélgetést három tapasztalt belső ellenőrzési vezető gazdagította: Barna Piroska (Erste Bank), Kollár Róbert (MVM Csoport) és Süle Péter (Richter Gedeon), Doszpod Dénes (RiGoCon) moderálásával. A programon közel 90 kolléga vett részt.

A tanácsadási tevékenység témakörét több oldalról is körbejártuk — a reputációs hatásoktól kezdve a függetlenségi dilemmákon át egészen a gyakorlati alkalmazási formákig. Külön figyelmet kapott, hogyan tud a belső ellenőrzés valódi trusted advisor szerepbe lépni, miként építhető bizalom, és milyen kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy a tanácsadói értékteremtés a szervezetek mindennapjainak természetes részévé váljon.

A gyakorlati példák és őszinte szakmai tapasztalatok ismét bebizonyították, hogy a tanácsadás a belső ellenőrzés egyik legfontosabb, fejlődő területe.

Köszönjük minden résztvevőnek az aktív jelenlétet — folytassuk együtt a szakma fejlesztését és a közös tudásépítést!

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tapasztalatai szerint

a 2014-ben bevezetett államháztartási számvitel eredményszemléletű dokumentumai – bár részletes és értékes információkat tartalmaznak – a gyakorlatban csak korlátozott mértékben hasznosulnak a költségvetési gazdálkodás irányításában és értékelésében. A mérlegek és eredménykimutatások jelentős erőforrás-ráfordítással készülnek, azonban információtartalmuk nem épül be kellőképpen a döntéshozatalba és a szabályszerű működés ellenőrzésébe.

E probléma kezelésére az ÁSZ olyan módszertant és mutatószámrendszert dolgozott ki, amely a versenyszféra bevált elemzési megközelítéseit alapul véve, de a költségvetési szervek sajátosságait figyelembe véve alakítja át az eredményszemléletű számviteli adatokat értékelhető, gazdaságilag értelmezhető információkká. A cél: a központi költségvetési szervek (vagyon)gazdálkodásának objektív, egységes és kockázatérzékeny értékelése.

A módszertant az ÁSZ kiterjedt tesztelésnek vetette alá – véletlenszerűen kiválasztott szervek és két szakágazat elemzésével. A tesztelési eredmények igazolták a mutatószámrendszer gyakorlati alkalmazhatóságát és megbízhatóságát.

A Kézikönyv a módszertan alkalmazását támogatja: magyarázatokkal, értelmezési segítséggel és iránymutatásokkal segíti a vezetőket, az irányító szerveket és az ellenőrző szervezeteket abban, hogy az eredményszemléletű számviteli dokumentumokat érdemben tudják használni a vagyon- és gazdálkodási teljesítmény értékelésére, valamint a kockázatok azonosítására.

A kézikönyv útmutatásai az önkormányzatok és az önkormányzati költségvetési szervek számára is értékesek lehetnek; ugyanakkor alkalmazásuk során figyelembe kell venni a központi költségvetési szervektől eltérő szabályozási sajátosságokat.

Beszámoló a CAE Klub március 26-i eseményéről

A Belső Ellenőrzési Vezetői Klub március 26-i eseménye valóban azt adta, amit egy szakmailag igényes, mégis inspiráló délutántól vár az ember. Az MVM modern helyszíne már érkezéskor megalapozta a rendezvény professzionális hangulatát: a 15:00 és 15:30 közötti informális beszélgetések során érezhető volt, hogy a résztvevők nemcsak tanulni, hanem kapcsolódni is érkeztek.

A hivatalos program pontos kezdéssel indult, a köszöntőt követően pedig gyorsan a lényegre tértünk: az „AI rendszerek auditálása” téma nemcsak aktuális, hanem kifejezetten kritikus kérdéssé vált a belső ellenőrzés világában. A Magyar Telekom részéről Nagy Enikő felvezetése után Zsófi Gergő és Marton József előadása gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia a belső ellenőrzés működésben, és milyen új lehetőségeket illetve kihívásokat hoz magával.

Különösen értékes volt Dr. Gajdos Márton gondolatébresztő összefoglalója a CAE Klub aktualitásairól. Nemcsak informált, hanem irányt is adott: világossá vált, hogy a szakma gyors átalakulásban van, és a közösség szerepe felértékelődik ebben a folyamatban.

A rövid szünet után a délután talán legizgalmasabb blokkja következett. Szücs Imre előadása a „fekete doboz” auditálásáról konkrét módszertani kérdéseket boncolgatott: hogyan lehet validálni, tesztelni és egyáltalán megérteni azokat az AI-modelleket, amelyek működése sokszor nem átlátható. Az előadás nemcsak technológiai, hanem szemléletbeli áttörést is kínált – sokunk számára adott kézzelfogható kapaszkodót a jövő auditgyakorlatához.

Összességében az esemény tökéletes egyensúlyt teremtett a stratégiai gondolkodás, a gyakorlati példák és a szakmai párbeszéd között. Egyértelműen érezhető volt, hogy a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete nemcsak követi, hanem formálja is a szakma jövőjét.

Ha valaki eddig még nem vett részt a BEMSZ eseményein, ez az alkalom kiváló bizonyítéka annak, hogy érdemes csatlakozni: releváns témák, magas színvonalú előadók és egy támogató, aktív szakmai közösség vár mindenkit.

IIA Hungary Vállalati szekció Q1

Az IIA Hungary 2026. március 20-án tartotta a Vállalati szekció üzleti első negyedéves eseményét.

Téma: Bértranszparencia

Előadó: Gönczi Gyöngyi – PWC Senior Manager

Gyöngyi a PwC Academy oktatási anyagát az Európai Unió fizetési átláthatósági irányelvét mutatta be, amelynek célja a férfiak és nők egyenlő munkáért járó egyenlő díjazásának megerősítése a bérek átláthatóságán és hatékony végrehajtási mechanizmusokon keresztül. Az irányelv háttere, hogy az EU-ban a nemek közötti bérszakadék 2020-ban 13% volt, amelynek egyik fő akadálya a bérrendszerek átláthatatlansága. A tagállamoknak 2026. június 7-ig kell átültetniük az irányelvet a nemzeti jogrendszerükbe, Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozik az implementáción.

A munkáltatói kötelezettségek három fő pillérre épülnek: átlátható bérstruktúra kialakítása, a munkavállalók tájékoztatása az egyéni és átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban, valamint rendszeres jelentéstételi kötelezettség teljesítése. A legalább 100 főt foglalkoztató munkáltatóknak rendszeres riportot kell készíteniük a nemek közötti bérkülönbségekről, emellett az 5%-ot meghaladó, objektíven nem indokolható bérkülönbséget hat hónapon belül meg kell szüntetniük. Az irányelv az álláspályázókra is kiterjed: tilos a korábbi fizetésre rákérdezni, és az álláshirdetéseknek nemi szempontból semlegesnek kell lenniük. A kötelezettségek megsértése esetén kártérítés, bírság, állami juttatások megvonása és közbeszerzési kizárás is alkalmazható szankcióként.

Nagy Enikő
Magyar Telekom belső ellenőrzési vezetője, 
BEMSZ vállalati szekció vezetője