A konferencia három blokkját a moderátorok foglalták össze számunkra: Miskolczi Tamás, Smohay Ferenc és Kollár Róbert.
A konferencia az alkalmazott online platform lehetőségeinek bemutatásával kezdődött, hogy a résztvevők beállíthassák maguknak a számukra legkényelmesebb képernyőképeket. Az első blokk nyitó előadásában Szabó István, a BEMSZ elnökségi tagja, a KPMG szenior menedzsere a fenntarthatóság témakörét járta körül, a kockázati környezet, a szabályozás és a vállalati stratégiák változásának bemutatásával. „ESG kockázatok belső ellenőrzési szemmel” című előadásában arra is kitért, hogyan tudja a szakma támogatni a menedzsmentet céljai megvalósításában, a lehetőségek kihasználásában.
Bolya Imre karizma tréner a „Magabiztos online szereplés titkai” című előadásában – a hallgatóságot többször is bevonva, megszólítva – olyan gyakorlati megoldásokat mutatott be, amelyekkel üzeneteink célba érését segíthetjük elő. A tudatosan használt prezentációs technikák nagyban segítik a sikeres kommunikációt, amely a belső ellenőri munka egyik legfontosabb eszköze. Beszélt az apró részletek fontosságáról, bemutatott számos jó gyakorlatot, és számba vette az online szereplés kihívásait, könnyen elsajátítható megoldásokkal.
Mindkét előadás nagy sikert aratott, és erős résztvevői aktivitás mellett zajlott.
A konferencia második blokkjában Dr. Csaba József, Adatvédelmi, adatbiztonsági szakjogász, Kriminológus, Biztonsági szakértő a számítógépes bűnözés trendjeit és egyre erősödő különböző formáit mutatja be a COVID-19 által hozott új helyzetben. Az Europol által is megerősített adatok szerint a járvány alatt a hagyományos bűnözés visszaszorult, viszont az online térben elkövetett intellektuális bűncselekmények száma jelentősen megnőtt, különösen a ransomware (zsarolóvírus), DDoS („adat-árvíz”), fake news (félretájékoztatás) jellegű támadások. A fő tanulság az volt, hogy a megelőzésben ugyan fontosak az állami hatóságok, mi is nagyon sokat tehetünk érte, oktatással, megfelelő kontrollok bevezetésével és rendszeres ellenőrzésével.
A következő előadó Dr. Gajdos Márton, a BEMSZ elnöke volt. Gondolatébresztő, területeket összekapcsoló, párbeszédbe hozó előadást tartott „Harcra fel!” címmel, amelyben három plasztikus történelmi példát mutatott be az ókori Görögországtól a 17. századi svéd haderőreformon át a tengeralattjárók vezérlésééig, és vont le egy-egy nagyon fontos tanulságot a belső ellenőrzésre vonatkozóan. Kulcsszavakban: innováció, sztenderdizálás, dashboard/menedzsment jelentések. Mindannyiunknak megmozgatta ezzel az agytekervényeit, és többen visszajelezték, hogy bárcsak ilyen érdekesen tanulhatták volna a történelmet.
Harmadik blokk: A konferenciákon az ebéd utáni figyelem fenntartása mindig komoly kihívás elé állítja mind a moderátorokat mind az előadókat, mivel ilyenkor általában beüt a „kajakóma” ami azt eredményezi, hogy az hallgatóság kevésbé aktív mint a reggeli órákban. Különösen igaz ez az online konferenciák esetében, ahol az interakció még a hagyományos „élő” konferenciákhoz képest is jóval limitáltabb lehet. Ezért állítottuk össze úgy a délutáni programot, hogy két nagyon rutinos előadó és két igen izgalmas téma kövesse egymást.
Először Rónaszéki Péter a Fortix Kft Ügyvezetője és az ISACA Magyarország elnökségi tagja beszélt arról, hogy mik lehetnek a PDCA ciklus használatának kockázatai és mellékhatásai. Előadása során Péter többször kiemelte, hogy a jelenlegi post-COVID helyzetben nagyon fontos, a csapat motivációjának folyamatos monitoringja és fenntartása, mert e nélkül a leghatékonyabb csapat sem tud megfelelően reagálni a megváltozott üzleti környezetre és annak kihívásaira. Tehát a vezetők feladata, hogy a PDCA ciklusból a DO és az ACT fázisokban meggyőződjenek arról, hogy a csapat hatékonyan, a terveknek megfelelően hajtja végre a feladatokat és amennyiben a tervezettől eltérés mutatkozik, azt azonnal észlelni és korrigálni lehet.
A második előadó Hoós János, az EY Belső Ellenőrzési és Pénzügyi Kockázatkezelési üzletágának igazgatója volt, aki a kockázati környezetnek a COVID pandémia során bekövetkezett változásairól és a belső ellenőrzés ahhoz való alkalmazkodásáról beszélt. Az előadás során kiemelésre került, hogy a kockázatok elkerülése helyett az üzleti lehetőségek optimalizálása került a belső ellenőrzés fókuszába. Nagyon fontos változásként lett megemlítve, hogy kulcsfontosságú a kockázatok valós idejű nyomon követése és a magas kockázatok előrejelzése ami csak magas fokú automatizálással és folyamatos monitoring segítségével érhető el.
A fent említett változások mindegyike a belső ellenőrzés stratégiai tanácsadóvá történő átalakulásának fontos mozgatórugója. Fontos, hogy a múltbeli kockázatok elemzése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a jövőbeni kockázatok előre jelzése is.
Ezekkel a gondolatokkal ismét sokunkat arra inspiráltak az előadók, hogy nagyon fontos saját magunk és kollégáink képzése, annak érdekében, hogy a jövőben is megfelelő értéket tudjunk közvetíteni a felsővezetők és a tulajdonosok felé.
