Kedves Kollégák,
Idén az a megtiszteltetés ért, hogy a BEMSZ képviseletében részt vehettem az IIA 2022-es konferenciáján, ami idén Chicagóban, a „szeles városban” került megrendezésre. Szeretnék most a hírlevelünkbe egy rövid összefoglalót adni erről a tartalmas – és a járvány utáni első – konferenciáról, illetve idei hazai rendezvényünkön majd részletesebben is beszámolok a legérdekesebb előadásokról, felvetésekről.
Mindenek előtt azonban – a L’art pour l’art után szabadon – néhány érdekes adattal szeretném kezdeni az úti beszámolómat. Tudtátok például, hogy
- a Michigan tó (melynek partján Chicago fekszik) mérete egy kisebb ország méretével vetekszik? 🡪 Területe mintegy 58 ezer km2 (vö. Magyarország területe kerekítve 93 ezer km2).
- a felhőkarcoló kifejezés Chicagóból származik? 🡪 Rögtön meg is értettem, hogy miért, amikor a repülőről leszállva megláttam a híres Chicago skyline-t.
- Chicago az USA harmadik legnépesebb városa a maga 2,7 millió lakosával? 🡪 És akkor még a kacsákat nem is számoltam…
- Hiába fekszik északon és középen Chicago, mégis a tó közelsége miatt trópusi érzete van a levegőnek? (Nekem legalábbis az volt.)
Az idei konferencia címe: ’Winds of change, waves of impact’ (’A változás szele, a hatás hullámai’) volt. Maga a konferencia igazi „amerikai” rendezvény volt, több mint 1500 résztvevővel (amin amúgy keseregtek, mivel ez jóval elmarad a koronavírus-világjárvány előtti időktől) és komoly felhajtással. Az egyik szünetben például egy fantasztikus dob-együttes vezette át a résztvevőket a nagy előadóból a kávészünet helyszínére.
Lehetetlen mindent visszaadni a konferencia rendkívül színes programjából, így az alábbiakban csupán néhány érdekes gondolatot tudok kiemelni.
Anthony Pugliese – az IIA új vezetője – köszöntőjében a szervezet folyamatos megújulásáról beszélt, amit részben az elmúlt néhány év jelentős változásai – nem kis mértékben a Covid-19 járvány – kényszerítettek ki. Az IIA új stratégiájának értelmében folyamatosan bővülő szervezetünk (világszerte immár több, mint 217.000 tagunk van) folyamatosan keresi azon lehetőségeket, hogy miként tudja a szakmánkat és az abban dolgozókat támogatni a folyamatos fejlődésben. Egyik új (és szerintem nagyszerű) kezdeményezés, hogy felsőoktatási hallgatók kaphassanak ingyenes tagságot az IIA-ben tanulmányaik tartama alatt.
Charlie T. Wright – az IIA idei soros elnöke – a felvezető előadásban azt mondta, hogy az elmúlt két évtizedben, mióta szervezetünk tagja, már több ízben megtapasztalta a szakma fókuszának „kilengését” a hagyományos bizonyosságnyújtási és belső tanácsadói szerepek között. Az ő meglátásában jelenleg ismét a bizonyosságnyújtási funkció erősödik, mely keretében az érintettek konkrét támogatást várnak a belső ellenőrzés részéről olyan területeken, mint például a kiberbiztonság (illetve a szervezet erre való felkészültsége), amely kockázat önmagában is kihat más kiemelt kockázatokra is.
A nyitóelőadás után három nap alatt összesen 32 előadás volt, ezek közül számos egymással párhuzamosan, melyek közül néha nagyon nehéz volt választani. Ha a konferencia „pulzusát” érezve ki kellene emelnem azokat a témaköröket, amelyek leggyakrabban szerepeltek az egyes előadásokban – mintegy mindazon témák lenyomataként, amelyeket a szakmánk szempontjából jelenleg a legfontosabbnak ítélnek – akkor a következőket éreztem leghangsúlyosabbnak:
- Kiberbiztonság, annak különböző aspektusai;
- Adatelemzés, adatvizualizáció, új trendek a belső ellenőrzésben, illetve a belső ellenőrzés felkészítése ezen trendekre;
- Csalásmegelőzés és -feltárás, elkövetők motivációs háttere;
- ESG (azaz környezeti, szociális és (vállalat) irányítási) témák, azokon belül is kitüntetetten a DEI (diverzitás, egyenlőség és integráció) témakörei;
- Általános kommunikációs kérdések a post-Covid érában (érdekes - és számomra új - aspektus volt például a digitális metakommunikáció fogalma és aspektusai).
Rengeteg impulzust nyújtott ez a konferencia, és nagyszerű volt a több, mint 50 országból érkezett kollégákkal beszélgetni és eszmét cserélni. Újra meggyőződtem arról, hogy dolgozzunk is bárhol a világon – nem meglepő módon –, nagyon hasonló kihívásokkal, problémákkal szembesülünk (lásd például az előző felsorolást) és az azokra adott megoldások is hasonlóak. Erre a gondolatra remekül rezonált a záróelőadás, ahol a Financial Times egyik globális vezetője – amúgy képzettségét tekintve antropológus – úgy utalt a mostanihoz hasonló konferenciákra, mint törzsi gyűlésekre, ahol egyfelől az egymás közötti szociális háló kerül megerősítésre, másfelől a résztvevők megerősítik közös megértésüket a szakmáról, annak fontos kérdéseiről és az azokra adandó válaszokról. Ez az érdekes gondolat ráébresztett, hogy valóban mennyire fontosak ezek a találkozási lehetőségek, hogy „rá tudjunk kapcsolódjunk a mátrixra” és „letöltsünk egy frissítést”, mert a normál mindennapokban (amikor „off-line” vagyunk), akkor gyakran magunk maradunk bizonyos problémákkal illetve nem tudjuk magunkévá tenni az új ötleteket, megoldásokat. Antropológiai szempontból a mai (szak)ember ugyanúgy igényli azt, amit a törzsekben élők: hogy időről-időre összegyűljünk, eszmét cseréljünk, közösen megerősítsük közös értékeinket és megértésünket a fontos kérdésekről. Ennek jegyében mindenkit buzdítok arra, hogy minél több szakmai rendezvényenünkön vegyen részt, különösen most, hogy újra lehet élőben találkozni.
Üdvözlettel,
Dr Gajdos Márton CIA, CISA, CFE
A BEMSZ Elnökségi tagja
Link: 2022 International Conference
