Beszámoló a november 24-én megtartott Online BEMSZ konferenciáról, mely a Válság- és változásmenedzsment témakörét dolgozta fel
November 24-én reggel 9-kor sokan izgatottan ültünk le a számítógépünk elé, mert a szokásos éves konferenciánk online formában kezdődött.
Nem könnyű körbejárni a válság- és változásmenedzsment témáját, főként a belső ellenőrzési és kontrollk szemszögéből, de a nap végére szerintem mindenki sok szemponttal, gondolattalodott meg.
Az első blokk a válságtémáját járta körbe.
Az elnöki bevezető után Suppan Gergely, a Takarékbank közismert elemzője nagyon jól felvázolta azt, hogy milyen makrogazdasági pálya várható Magyarország számára. A sok bizonytalanság ellenére a fő üzenete bíztató volt. Bár a technikai recesszió elkerülhetetlen, jövő év második felé sikeresen sikerülni fog, visszaesik az infláció (már csak a bázishatás miatt is), és 2024-ben visszaállhatunk egy növekedési pályára.
A második előadó Peter Elam, a 10 000 tagot számláló Chartered Institute of Internal Auditors elnöke, az Anglo-American Plc. ellenőrzési és kockázatkezelési belső vezető volt. Mindannyian meglepődtünk, milyen választékos magyarsággal fejezte ki magát. Smohay Ferenc tett fel neki kérdéseket, amelyek alapján sokat megtudtunk róla, a Chartered Institute-ról, amelyet maga II. Erzsébet vett nyilvántartásba, és adta ki a hivatalos „Charter”-ét, ezzel a lehető legmagasabb szintű elismerést adva a szakmának. Részletesen elmagyarázta, hogy egy angol mire gondol, amikor meghallja a „Resilience” szót.
Az egyik fő üzenete az volt, hogy a válságos időszakokban való helyes döntéshozáshoz az egy dolog, hogy mennyire vagyunk erősek az elemzésben, az is kulcskérdés, hogy mennyire tudunk cselekedni.
Ez nehéz, nagyobb egy nagyobb szervezetnél.
Le kell bontani a kockázatokat olyan szintre, ahol lehet cselekedni. Ajánlotta figyelmünkbe a KRI-ket, a Key Risk Indicatorokat, és a hozzájuk kapcsolódó akcióterveket, amikor az indikátorok elérnek egy kritikus szintet.
Kiemelte, hogy egyedül mi, belső ellenőrök olyan helyzetben vagyunk, hogy nem csak függetlenek, hanem minden szinttel, funkcióval kapcsolatban vagyunk. Nincs más funkció, aki ennyire független, ennyire belsőséges kapcsolatokkal rendelkezik a cégen belül. Fontos dolgokat látunk és hallunk. Ezért is fontos a hídszerepünk.
A délelőtti első blokk harmadik előadója, Noszkay Erzsébet, a Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesületének tiszteletbeli elnöke, egyetemi tanár adott jó szempontokat ahhoz, hogy kellő gyorsasággal, módszerességgel reagáljunk a változó környezetre, az erősségeinkre építve.
Különböző „szervezeti betegségeket” azonosított, amelyek általában megelőzik a válságot vagy nehezítik a külső válságra való megfelelő reagálást.
A válságkezelés attól is függ, hogy a vállalat a szervezeti életciklus melyik szakaszában van.
A válságra adott legjobb reakció a kitörés, innováció. (Ha van rá lehetőség.) Ha nem megy egy szervezet, akkor vagy a visszavonulás vagy az állóháború állapotába kerül.
A második blokk a kiberbiztonságról szólt.
Ez az egyik legnagyobb kockázat, fenyegetés, kihívás a vállalatok számára.
Agárdy Balázs, a Deloitte Information Security Managere remek vitaindító előadást tartott a kiberkockázatokról általában, valamint az EU Digital Operational Resilience Act (DORA) rendeletről, amelynek célja, hogy európai szinten egységesítse, harmonizálja a digitális és kiberbiztonsági elvárásokat a pénzügyi szektor egészére nézve.
Amit tudhatunk a DORA-ról, azt megmutatta az előadó, de sok még a bizonytalanság a végleges szabályozási szöveg és a részletes elvárásokat tartalmazó Technical Standardok körül. Amíg ezek nem jönnek ki, addig nehéz elkezdeni a felkészülést.
forduló remek kerekasztal beszélgetést három kiemelkedő kiberbiztonsági szakember, Rónaszéki Péter (Fortix Kft.), Keleti Arthur (ITBN) és Szentgáli Gergely (Obex Consulting)
Nehéz visszaadni az élő, pezsgő beszélgetést. Abban megállapodtak a felek, hogy az nem jó, ha egy kiberbűnöző jobban érti, hogy mennyire fáj az adat hiánya, mint maga a cég.
Az ebédszünet utána harmadik blokk a 2023-as kulcskockázatokról szólt.
Elsőként Szabó István (KPMG igazgató, BEMSZ elnökségi tag) osztotta meg az ESG területen kiérlelt sokéves tapasztalatának gyümölcseit. Aki először hallott a témáról, nagyon jó betekintést az ESG minősítésről, EU Taxonomy rendeletről, fenntarthatósági jelentésekről. Aki már jártas volt a témában, az is biztosan talált benne új információt.
A belső ellenőrzés ESG témában is fontos szerepet vállalhat, az ESG jelentéskészítés és tanúsítás lehet a mi terepünk.
ezt Kollár Róbert (K&H bank igazgató, BEMSZ elnökségi tag) mutatta be európai ernyőszervezetünk, az ECIIA által készített Risk In Focus 2023-as kutatás eredményeit. Ez a fő európai kockázati körkép, alapjául szolgáló kutatást 15 európai országból 834 belső ellenőrzési vezető töltötte ki.
Javasoljuk minden tervezéshez, hogy az vegye figyelembe ezt a kiadványt, nagyon jó betekintést nyújt arra, hogy mely éves kockázati fókuszba, mire van megfelelő erőforrásunk mint belső ellenőrök, és mire számíthatunk, hogy várhatóan alakulnak a kockázatok a jövőben.
A harmadik blokk végén izgalmas kerekasztal beszélgetés a kockázatok témakörében Zsakó Enikő (OTP Bank), Varmuzsa Péter (Szerencsejáték zRt), Csákvári Péter (Haerington Kft.), Láncz Gábor (Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesülete)
Megtudtuk, hogy a kiberkockázatokat egyre több helyesen üzleti kockázatnak tekintik, és egy nagy beszélgetést az emberi tőke kockázat körül forgott, de szó esett arról, hogy Magyarország mennyire vonzó, kreatív gazdaság vagy csak a végrehajtási ágazatakban erős. Azt is megtudtuk, hogy az állami szektorbeli munka is lehet szexi, a Szerencsejáték zRT-nél legalábbis mindent megtesznek ezért, többek közt mentor program.
A fő üzenet talán az volt, hogy Magyarországnak tudástőkében kellene leginkább fejlődni, a partnerkapcsolatok, belső ellenőrzési rendszer és a munkavállalók kompetenciája területén.
Az előadások anyagai a BEMSZ tagok számára letölthetőek a BEMSZ honlapjáról.
Beszámoló a novemberben megtartott BEMSZ délutánról: „A digitális jegybankpénz CBDC elméleti háttere”
November 16-án Kollár Róbert (K&H) moderálásával, valamint Mizsák Márta (OTP) és Kerényi Ádám (KRTK) részvételével került sor erre a modern, jövőbe mutató témakört feldolgozó BEMSZ délutánra.
Szó volt a digitális jegybankpénz definiációjáról („a digitális jegybankpénz a jegybankpénz egy olyan digitális formája, amely alapvetően eltér a hagyományos jegybanki nostro és tartalék számlákon tartott pénztől, digitális fizetőeszköznek minősül, hazai devizában denominált és a jegybank direkt kötelezettségét testesíti meg”) megjelenési formáiról („dematerializált központi banki pénz, amely követelést testesít meg a jegybankkal szemben, és ebben a digitális formájában érhető el minden felhasználó számára”), annak felhasználhatóságáról és ellenőrizhetőségéről.
A DJBP (angol nyelvű fórumokon CDBC-t kell keresnünk) számos előnye (hozzáférhetőség, tranzakciós költségek csökkenése, stb.) és hátránya (számlavezetés helye, adatbiztonság, magánbankok szerepének kérdésessége, stb.) mellett a bevezetés számos kockázatáról szó esett. Így például egy értékeltolódás jöhet létre a digitális és a papírpénzek között, mely felett szigorú kontrolt szükséges tartania a Jegybanknak. Ezen pénzforma jövőjét tekintve is igaz, hogy a különböző típusú választható pénzek versenyében az a pénz kerül ki győztesen, amely népszerűbb a pénzfelhasználók körében.
A kedves tagság további információkat szerezhet a témakörről, ha elolvassa az alábbi ajánlott cikket (link: https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-21-3-je1-muller-kerenyi.pdf).
