Szekció hírek

Visszaélésmegelőzési szekció: Visszaélések azonosítása a Benford törvény segítségével II.

Az EY képviseletében Tóth Tímea cikksorozatának második fejezetét olvashatjuk, melyben arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként segítheti a visszaélések azonosítását a Benford törvény matematikai elmélete. A második részben a minta példán keresztül a gyakorlati alkalmazást nézzük meg.

A vizsgálat során arról akarunk meggyőződni, hogy a tranzakciók valós gazdasági események által vezéreltek-e. Ehhez jó kiindulópont annak a vizsgálata, hogy a gazdasági esemény bekövetkezése a normál üzletmenet szerint zajlott-e, megfelel-e a kapcsolódó belső szabályzatoknak, tartozik-e hozzá tényleges teljesítés. Az eltérések kivizsgálása minden esetben szükséges, hiszen enélkül nem lehet megfelelő következtetéseket levonni.

További részletekért a cikket a kedves tagtársak az alábbi linket használva, közvetlenül a BEMSZ honlapjáról érik el (a teljes anyag .pdf formátumban: „Visszaélések azonosítása a Benford törvény segítségével II.”).

Közszféra szekció: A mesterséges intelligencia közigazgatásában való felhasználásával okozott kár

A tanulmány bemutatja a közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatát. Sor kerül a közigazgatásban használt MI-rendszerek vizsgálatára, a jogszabályi és történeti háttér felderítésére, a kapcsolódó felelősségi problémák ismertetésére. Megállapításra kerül, hogy – figyelembe véve a tudomány jelenlegi állapotát, valamint a jogszabályi környezetet – a jelenleg a magyar közigazgatásban alkalmazott rendszerek még nem tekinthetőek autonóm MI-nek, így ezek esetén nincs jelentősége a felelősség mesterséges intelligenciával összevetett vizsgálatának. A szerző a magyar jogirodalmi gondolatokon és bírói gyakorlaton keresztül vizsgálja meg, hogy ha „valódi” MI-rendszereket alkalmaznának a közigazgatásban és az MI felelősség irányelv is átültetésre kerülne a magyar jogrendszerbe, akkor a bíróság milyen eszközzel tudná vizsgálni a kártérítési felelősség meglétét.

Végül elemzésre kerül az ügyfélkapu keretében működő, az ügyfelek számára tájékoztatást nyújtó chatrobotot. Ez az MI-rendszer a szerző véleménye szerint a jelenlegi jogszabályi és technológiai környezetben is képes lehet – a téves tájékoztatás útján megvalósuló – közhatalom gyakorlásával való károkozásra.

További részletekért a tanulmányt a kedves tagtársak az alábbi linket használva érik el. A teljesség kedvéért, a tanulmány megtalálható a Közigazgatás Tudomány szakmai tudományos folyóiratban is, itt.