Beszámolók

Portré: Interjú Kiss Viktóriával, az Audi Hungária belső ellenőrével és a „Survivor” című TV műsor idei győztesével

Ahogyan azt számos tagtársunk már bizonyára tudja, egyik kollégánk Kiss Viktória nyerte a 2023-as Survivor vetélkedőt. Ennek apropóján Dr. Gajdos Márton (CIA, CISA, CFE) személyes interjút készített Viktóriával, melynek során kérdezte a forgatás során szerzett élményeiről, illetve a „civil” élete során szerzett tapasztalatainak hasznosságáról a játék szempontjából.

Újfent gratulálunk a nem mindennapi küzdelmek közepette szerzett győzelemhez!

Az interjú teljes hosszúságában elérhető itt.

Beszámoló a 2023. november 9-én „ESG adatok és folyamatok” címmel megtartott BEMSZ délutánról

A KPMG képviseletében Vajda Péter és Holli Mátyás előadásait hallgathattuk meg. A Környezet, Társadalom és Vállalatirányítás (ESG) egy olyan keretrendszer, ami a nem pénzügyi teljesítménymutatók széles skáláját öleli fel, és segítségével a vállalatok fenntarthatóságának, valamint a vállalat termékeinek és üzleti gyakorlatának a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatása mérhetővé válik. Vajda Péter betekintést nyújtott számunkra a jogi háttér, és a kapcsolód egyéb szabályozások tekintetében.

Holli Mátyás a szigorodó szabályozói környezet és a fokozódó külső szabályozói elvárások erős ösztönző hatással vannak a céges életére. Megjelentek a „zöld” pénzügyi eszközök, új üzleti modellek kezdtek kialakulni az egyre növekvő számú érintettek információs és megfelelési igényeinek kielégítése érdekében. Egyre fontosabb a magatartás, az etikai, a tudatos fogyasztói viselkedés. Az előadáson szó volt továbbá az ESG-hez kapcsolódó bizonyossági szolgáltatások nyújtásáról, illetve a belső ellenőri részvételről.

Az érdeklődő tagság megtekintheti a rendezvény összefoglalóját a BEMSZ honlapján.

Beszámoló a 2023. november 30-án „Panasztörvény és az elvárások gyakorlati alkalmazása, nehézségek, kihívások, jó példák” címmel megtartott BEMSZ délutánról

November végén Frühwald Orsolya, a Deloitte Zrt. szenior menedzsere adott elő a Panasztörvényről. A résztvevők egy összegző képet kaphattak a szabályozási háttérről, illetve segítséget az alanyi és időbeli hatályok tekintetében. Megtudhattuk, hogy a magyar rendelet az Uniós környezetben is szigorúnak minősül; hiszen komoly függetlenségi kitételként a visszaélés bejelentő rendszert használni kívánó cégnek az üzemeltetővel nem állhatott üzleti viszonyban 5 éven belül.

Fontos eleme volt az előadásnak a jogellenesség kiemelése, és fő kockázati területek megnevezése, így az összeférhetetlenség, tisztességtelen verseny, munkahelyi zaklatás, etikai vétség, csalás és korrupció. Ezen túlmenően szó volt a bejelentések kezelése kapcsán a tájékoztatási kötelezettségről (beérkezéstől számított 7 nap áll rendelkezésre a visszaigazolásra), az elbírásra rendelkezésre álló időről (30, de maximum 90 nap), a mentességről (alanyi kör, ismételt bejelentés), személyes adatok kezeléséről, a bejelentővel való kommunikációról (anonimitás lehetősége mellett), a megtorlás tilalmáról, illetve a rosszhiszemű bejelentések következményeiről.

A bejelentő rendszer általánosan elfogadott előnyei a transzparencia fokozódása, munkavállalói kohézió kialakítása, szervezeti kultúra épülése, tudatosság fokozása, prevenció és a kontroll környezet erősítése.

Az érdeklődő tagság megtekintheti a rendezvény összefoglalóját a BEMSZ honlapján.

Összegzés: a Nemzetközi Belső Ellenőrzési Standardok Testülete befejezte a Globális Belső Ellenőrzési Standardokkal kapcsolatos nyilvános megjegyzések áttekintését

Az elmúlt évben zajló egyeztetések során csaknem 19 000 konkrét megjegyzés érkezett 1612 kitöltött felmérésből. Ezen túlmenően az IIASB (Nemzetközi Könyvvizsgálati és Biztosítási Szabványügyi Testület) prezentációk és találkozók, valamint központilag koordinált levelek révén érte el az érintett egyéneket és az érdekelt csoportokat. Bár az adatok csak csekély egyet nem értést mutattak az új szabványokkal (különböző szakaszokon 6 és 16 százalék között mozog), az IIASB megfelelően figyelembe vette az összes beérkezett véleményt.

A leggyakrabban visszatérő aggodalomra okot adó megjegyzések a következők voltak:

1. A „kell” szó túlzott használata, ami miatt a szabványok túlságosan előírónak tűnhetnek.
2. Nem egyértelmű követelmények a külső minőségértékelésekre vonatkozóan.
3. A Standardok alkalmazhatósága több akadályba is ütközött a közszféra és a kis belső ellenőrzési funkciók esetén.
4. Hiányzó vagy homályos terminológia a belső ellenőrzés céljában.
5. 20 órás szakmai továbbképzés követelményei és konkrét kompetenciák minden belső ellenőr számára további tisztázásra szorultak.
6. A testületi intézkedésekkel szemben támasztott követelmények túlságosan egzakt módon lettek megfogalmazva, és hiányzik belőlük a felső vezetés felelőssége.
7. Nem egyértelmű különbségtétel a belső ellenőrzési megbízás és a belső ellenőrzési szabályzat között.
8. Zavar a belső ellenőrzési teljesítmény megfelelő értékelésével/mérésével kapcsolatban.
9. A követelmények alkalmazhatósága mind a bizonyosságot nyújtó, mind a tanácsadói megbízásokra.
10. A belső ellenőrök számára a megállapításokkal kapcsolatos ajánlások megtételének követelménye.
11. A megállapítások és következtetések „értékeléseinek” és „rangsorainak” érzékelt követelményei.
12. Megfelelőségi vagy nem-megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény a megbízással kapcsolatos végső közleményekben.

Az új sztenderdeket várhatóan 2023 végén hagyják jóvá, és 2024 elején kerül kiadásra.

A kedves tagtársak további információkat kaphatnak az alábbi linken. A felmérési eredményeket, a projekt idővonalát és előzményeit és még sok mást, a következő címen érhetnek el a tisztelt érdeklődők el.